Ipari vadromantika, művészetbe ágyazva


Negyvenegy évvel ezelőtt, 1982-ben alakult meg a KÉSZ cégcsoport jogelődje, amely mára Közép-Európa egyik vezető építőipari vállalatává fejlődött. A kecskeméti székhelyű cég építőipari tevékenysége mellett villamosiparral, ipari technológiákkal, szállodaiparral és vendéglátással, valamint energetikával, logisztikával és flottamenedzsmenttel is foglalkozik. Mindemellett a 2017-ben életre hívott K-ARTS Művészeti Alapítványuk több mint száz művésztől származó, mintegy ötszáz darabos gyűjteménnyel büszkélkedhet, amelybe éppúgy beletartoznak a festmények, mint a többtonnás acélszobrok. 

1998-ban saját acélszerkezet-gyártói bázissal gazdagodott a cégcsoport, ez tekinthető a képző- és iparművészekkel való együttműködésük gyökerének. Első alkotótáborukat 2004-ben rendezték meg, így idén júniusban került sor a XX. Kecskeméti Acélszobrászati és Képzőművészeti Szimpozionra, amelyre Norvégiából, Svájcból, Japánból, Németországból és Finnországból is érkeztek művészek. „A gyűjteménygyarapítás egyik legfőbb módja az alkotótábor, mivel a táborban részt vevő művészektől egy-két mű mindig bekerül a gyűjteménybe. Idén, a huszadik alkalom miatt szándékosan válogattunk be jóval több nemzetközileg elismert művészt, köztük Skandinávia egyik jelentős képzőművészét, a norvég Anne-Karin Furunes-t, a finn szobrászt, Markus Kåhre-t és a japán Fukui Yusuke festőművészt. Több mint kilencven alkotás született ez alatt a három hét alatt, köztük viszonylag nagy méretű acélszobrok és az ipari vadromantikát ábrázoló festmények” – mondja a K-ARTS Művészeti Alapítvány kurátora és művészeti vezetője, Árvai István. 

A résztvevőket több szempont szerint választják ki. Gyakran előfordul, hogy egy-egy kiállításmegnyitó után Árvai Istvánt személyesen keresik meg a művészek, és kezébe nyomnak egy portfóliót. Sokan a Facebookon és e-mailen keresztül jelentkeznek, de az általános, bevett gyakorlat mégis az, hogy Árvai maga választja ki a meghívottakat, más művészettörténészek tanácsát kikérve: „Folyamatosan figyelem a hazai kortárs művészeti életet, és a frissen végzett tehetségeket az egyetemekről. Több felsőoktatási intézmény vezetőjével közvetlen kapcsolatban vagyok, ők is szoktak javasolni fiatal művészeket. A pályakezdőknek óriási lökést jelenthet egy ilyen táborban való részvétel, de azért mindig hívunk már befutott, tapasztalt művészeket is, akik átadhatják tudásukat a fiataloknak” – fogalmaz Árvai István.

Hozzáteszi, a nemek egyenlőségére is mindig figyelnek, azaz, megközelítőleg azonos arányban vesznek részt nő és férfi alkotók. Nem utolsósorban fontos elv az is, hogy a hazai művészek építeni tudják nemzetközi kapcsolataikat is, ezért is hívnak meg külföldi alkotókat. „Meglehetősen szubjektív szempontok szerint döntök a csapat összetételéről, de ezt vállalom is. Az alapítvány kurátoraként és vezetőjeként, valamint a tábor szervezőjeként az enyém a felelősség azért, hogy mind szakmailag, mind emberi vonatkozásokban jó csapat alakulhasson ki.”

A kecskeméti telephelyen tíz főt tudnak a három hét alatt vendégül látni, kiszolgálni, és segíteni az alkotásban. A táborok költségvetése meghaladja a tízmillió forintot egy évben. Noha a részvétel feltétele, hogy a művész cserébe felajánljon egy ott készült művet, az is előfordul, hogy az alapítvány vásárol is műtárgyat a vállalati gyűjteménybe. A jövő évi tervben ismét a hazai alkotóknak lesz több lehetősége a részvételre. Arra azonban figyelnek a művészek kiválasztásánál, hogy ez eredendően fémművészeti alkotótábor, így jó, ha a meghívott alkotó tud is bánni az acéllal. Ha azonban még nem dolgozott ezzel az anyaggal, itt lehetősége nyílik jól képzett szakoktatóktól tanulni. A KÉSZ vállalatcsoportnál ugyanis nappalis, akkreditált rendszerben és délutáni felnőttképzésben is szerezhetnek szakmát az érdeklődők: lakatosnak, hegesztőnek, mechatronikusoknak, forgácsolónak és villanyszerelőnek tanulhatnak. Évente kétszáz végzett szakember kerül ki az ott működő iskolából. Idén a művészek közül Király Gábor festő most először próbálta ki magát a szobrászatban. A tábor kezdete előtt hónapokkal, már az év elején bejárt a telephelyre hegesztőórákat venni a szakoktatóktól. 

A művészettámogatói tevékenységbe Árvai István Varga Mihállyal, a cégcsoport tulajdonosával együtt vágott bele, aki építész, rokon lélek, így a művészetek közel állnak hozzá. Varga Mihály a mai napig személyesen is közreműködik a vállalatcsoport irányításában. Támogatja a különböző látványos építészeti terveket, innovatív megoldásokat, technológiákat. De ugyanúgy büszke, ha valami szép műemlék épületet sikerült megmenteniük, rekonstruálniuk, mint például a KÉSZ Románia leányvállalatuk esetében: éppen tavaly adták át a kolozsvári Szent Mihály-templom teljes, négy éven át tartó rekonstrukciós munkáját, amelyben régészekkel és restaurátorokkal dolgoztak együtt. 

„Tinédzserkoromban művész akartam lenni, de mindenki lebeszélt róla, mondván, nehéz kenyérkereset. Így lettem földrajz-történelem szakos tanár, majd szereztem egy diplomát marketingkommunikáció szakon is. A KÉSZ Csoportnál marketingkommunikációs munkatársként kezdtem, utána igazgatói poszton folytattam. A művészet iránti érdeklődésem mindig megmaradt, sőt a mai napig rajzolok olajpasztellel és pasztellkrétával, és előfordul, hogy egy-egy díj kisplasztikáját is én tervezem meg. Legutóbb a kecskeméti Neumann János Egyetem díját terveztem” – mondja Árvai István, amikor a művészethez fűződő viszonyáról, személyes motivációjáról kérdezem. 

2009 óta a művészeti vonal menedzselésével foglalkozik, valamint másik szervezetüket, a karitatív Segítőkész Alapítványt vezeti, amelyet 2006-ban hívott életre a KÉSZ Csoport azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson azoknak az építőipari dolgozóknak, akiknek az életkörülményei munkájukból kifolyólag negatívan változtak. Az úttörőnek számító magánalapítvány támaszt nyújt a munkabalesetekben tartós egészségkárosodást szenvedett munkavállalóknak és családjaiknak. Emellett a megelőzésre is szeretnének hangsúlyt fektetni, ismeretterjesztő tevékenységet folytatni a szakmai biztonság, az egészséges életmód és az egészségmegőrző szemlélet hirdetése terén. Fontosnak tartják a felvilágosítást a helyes munkahelyi környezet kialakításában, a stressz kezelésében és csökkentésében.

Az évről évre bővülő gyűjtemény az alkotótábornak köszönhetően jött létre. Ahogy Árvai István fogalmaz, kezdetben, mint a cégcsoport kommunikációs igazgatója mindezt egy PR-akciónak vélte, az évek során azonban kinőtte magát a kezdeményezés: a szívügye lett a tábor és a kiállítások szervezése, sőt a gyári dolgozók is büszkék, hogy részt vehetnek a táborokban és segíthetik a művészek munkáját: nem ritka, hogy az adott szobrot a művész tervrajza alapján az utolsó hegesztési varratig a szakmunkások kivitelezik. 

Korábban a Dunai Vasmű (Dunaferr) szervezett acélszobrászati alkotótáborokat Dunaújvárosban, de annak huszonhárom évvel ezelőtt, 2000-ben vége szakadt. Ritkaságszámba ment itthon az ilyen jellegű kezdeményezés, így a kecskeméti KÉSZ Csoport ipari hátterű alkotótábora hiánypótló. Ennek köszönhetően a vállalat különböző kreatív ipari projektekre is rendszeresen kap megrendeléseket, például köztéri szobrok megtervezésére, kivitelezésére és vállalati díjak, kisplasztikák elkészítésére. 

Az alapítvánnyal egy magánmúzeum jött létre: Kecskeméten helyi látványosságnak számít a KÉSZ Ipari és Innovációs Park, amelyet részben szabadtéri kiállítóhellyé alakítottak át. Az ipartelep mellett, a Four Points by Sheraton Hotel kertjében is létrehoztak egy látványos, szabadon látogatható szoborparkot, amellyel nemcsak a művészet szerelmeseinek kedveznek, hanem a városmarketinget is támogatják. „Az alapítvány a gyűjtemény kezelésén, a kiállítások és az alkotótábor szervezésén túl kialakított egy kreatív ipari vállalkozói tevékenységet a cégcsoporton belül. Az ebből származó hasznot is visszaforgatjuk, azért, hogy a gyűjteményt és a tábort fenntarthassuk, emellett pedig színvonalas kiállításokat szervezhessünk belföldön és külföldön egyaránt” – mondja Árvai István.

Az alkotótáborban született műveket minden évben nagyszabású kiállításon mutatják be: az elmúlt két évtized során számos rendezvényre, neves galériába hívták meg a KASZ+ keretében született műtárgyakat és a velük együttműködő alkotókat. A KASZ+ 2023 alkotótáborban készült munkákat állítanak ki jövő februárban Helsinkiben, a Liszt Intézetben, (hivatalos nevén Magyar Kulturális Központ Helsinki) itthon pedig a Hegyvidék Galériában október 5-étől, a gyűjteményből válogatva. A galéria vezetője, Kallós Judit művészettörténész kérte fel a KÉSZ Csoportot a kiállítás megszervezésére, amihez tárlatvezetések és múzeumpedagógia programok is kapcsolódnak.  

Lásd még:

„Csillogó szemmel mutatják a targoncások a családjuknak, hogy ahhoz a szoborhoz ők is hozzátettek”

Nyitókép: Árvai István (fotó: Bakó Mihály)

Fotók: Bakó Mihály